Ukrán médiahelyzet: egyetlen oka van annak, hogy kétségbeestek Zelenszkij propagandistái

Azt korábban is tudtuk, hogy Ukrajna – főleg a háború kitörése óta – nem a sajtó- és véleményszabadság Mekkája. Azonban Szerhij Szidorenko, az Európai Pravda főszerkesztőjének legutóbbi Mandiner ellen indított lejáratókampánya után úgy döntöttünk, alaposabban is utána nézünk, mi a helyzet az ukrán sajtópiacon. Amit találtunk, az megdöbbentő.

Az ukrán sajtószabadság, illetve annak hiánya

A Volodimir Zelenszkij vezette ukrán kormány a háború kitörése óta számos intézkedést hozott a sajtószabadság korlátozására, amelyeket hivatalosan biztonsági és nemzetbiztonsági érvek indokolnak, de amelyek egy része vitát váltott ki a független sajtó helyzetével kapcsolatban. 

Az ukrán hatóságok többek között összevonták az állami médiát egyetlen platform alá (United News), hogy egységesítsék a háborús kommunikációt, és az Ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) több tucat médiumot tiltott be, amiért „orosz propagandát terjesztettek” vagy „együttműködtek az orosz megszállókkal”. Emellett szigorúbb ellenőrzést vezettek be az online tartalmak felett, és korlátozták az újságírók mozgását a frontvonal közelében.

Kritikus újságírók, mint Jurij Nikolov, aki a katonai ellátási botrányokról tudósított, zaklatás és peres fenyegetések célpontjává váltak. Közben a közmédia egyre dominánsabb szerephez jutott, míg az olyan híroldalak, mint a Ukrainska Pravda és a Nashi Hroshi jelentették, hogy nyomás alatt vannak, ha a kormányt érzékenyen érintő témákat vizsgálnak.

A nemzetközi közvélemény vegyesen értékeli ezeket a lépéseket. Még a Soros-féle RSF is elismeri, hogy Ukrajna a sajtószabadság tekintetében jelentősen visszaesett a ranglistán, de az EU és az ENSZ semmiféle konkrét lépést nem tett, amellett, hogy felszólította a kormányt, hogy a biztonsági intézkedések ne veszélyeztessék a demokratikus ellenőrzés alapvető elveit. Mely intelemnek nyilván semmilyen eredménye nem lett.

Ukrajnának természetesen joga van ahhoz, hogy háborús helyzetben megvédje magát az orosz dezinformációtól. De ha ugyanakkor elnyomja a belső (és próbálja a külső) kritikát, és elvárja, hogy a nyugati sajtó csak pozitívan írjon róla, az egészen egyszerűen képmutatás egy olyan országtól, mely „a demokráciát és a nyugati értékeket védi”, és amely az Európai Unióhoz akar tartozni.

Csöbörből vödörbe – oligarchák helyett CIA-finanszírozás

Sajtószabadságról, mint olyanról tehát nem lehet beszélni Ukrajna vonatkozásában, de mi a helyzet a még működő médiumokkal? A témába Okszana Romanjuk, a Tömegkommunikáció Intézet (IMI) igazgatója ad betekintést. A szakértő szerint a háború kitörése után 92 százalékkal zuhant az ukrán reklámpiac bevétele, azonban „szinte az ukrán média 90 százaléka túlélt a különböző támogatási forrásoknak köszönhetően”.

A Hromadske rádiónak adott interjúban Romaniuk a médiatér monopolizálódásának veszélyére is rámutatott – bár ezzel már kissé elkésett. „[A háború előtt] öt nagy oligarchánk volt, és mindez már a múlté. Most, hogy a média meggyengült, előfordulhat, hogy valaki ki akarja használni ezt a helyzetet, hogy megszerezze a médiateret, elkezdje irányítani azt, és így a médiát valamilyen befolyásolási eszközzé alakítsa. Nos, remélem, hogy ez nem fog megtörténni.”

2023-ban az USAID világszerte 6 200 újságírót és 707 médiumot támogatott, ezek jelentős része Ukrajnába irányult, de a pontos számokat titkosították. A sorosista RSF egyik jelentése szerint az ukrán médiának három év alatt 96 millió dollárra (86,3 millió euróra) lenne szüksége a működési költségei fedezésére, és az USAID az egyik fő támogatójuk volt ebben, míg 2025 elején Donald Trump le nem állította a támogatások döntő többségét.

A USAID mostanra lepucolt weboldala szerint eddig 2,6 milliárd dollár humanitárius segélyt és 5 milliárd dollár fejlesztési támogatást nyújtott Ukrajnának, valamint 30 milliárd dollárt fizetett be közvetlenül az ország költségvetésébe.

2024 végére Ukrajnában 39 aktív USAID-program működött, összesen 4,28 milliárd dollárnyi költségvetéssel. Három hónappal később, 2025 márciusának végére ezek közül már csak körülbelül 1,27 milliárd dollár értékű támogatás maradt aktív.

Az USAID az Amerikai Globális Médiaügynökséggel (USAGM) együttműködve 145 millió dolláros alapot hozott létre az ukrán független média, újságírók és civil aktivisták támogatására, valamint a dezinformáció elleni küzdelemre. A hírmédiának jutó pontos összeget azonban nem részletezték.

A NED (National Endowment for Democracy – Nemzeti Demokrácia Alapítvány) finanszírozása az ukrán média esetében kevésbé átfogó, mint az USAID-é, és inkább konkrét projektekre vagy szervezetekre irányul. Azonban az egyes médiumoknak juttatott összegek szintén nincsenek nyilvánosan részletezve. A NED az utóbbi időben kisebb átláthatóságra törekszik, „védelmi kötelezettségre” hivatkozva, ami tovább nehezíti az egyes támogatások nyomon követését.

Összegezve az ukrán szakértők beszámolóit és a bonyolult támogatási viszonyokat, elmondhatjuk, a háború kitörése óta a –korábban is katasztrofális állapotban lévő – sajtószabadság gyakorlatilag megszűnt. A médiát uraló oligarchákat felváltották a Zelenszkij-kormány média apparatcsikjai és a segélynek álcázott CIA-pénzek.

Egy propagandista kálváriája

A támogatások mértékét figyelembe véve nem meglepő, hogy az USAID és a NED pénzeinek elapadása húsba vágó kérdés Zelenszkij számos propagandistája számára. Mi sem szeretnénk érzéketlennek tűnni, ezért cikkünk lezárásaként bemutatjuk Szerhij Szidorenko szorult helyzetét.

Szidorenko az Európai Pravda főszerkesztője, aki július 7-én meglehetősen aljas stílusban támadt a Mandinerre, miután interjút kértünk tőle. Helyzetét megismerve azonban érthetőbbé válik durva reakciója – hiszen hogyan is várhatnánk el nyugodt párbeszédet egy útszélen hagyott CIA-ügynöktől?

 – nyilatkozta a főszerkesztő az februárban Euractiv-nak, hozzátéve, hogy az USAID legutóbbi támogatási köre még azelőtt megszűnt, hogy szerződést köthettek volna rá.

A brüsszeli lap szerint Szidorenko szervezete jelenleg a NED támogatására támaszkodik, amely szintén pénzügyi bizonytalanságokkal néz szembe. „Figyelmeztettek minket, hogy problémáik vannak, és a jövőben mi is szembesülhetünk finanszírozási gondokkal” – mondta. „Egyelőre minket közvetlenül még nem érintett, de sok olyan ukrán médium, amely ezekre a támogatásokra épített, komoly bajban van.”

A főszerkesztő ezt az interjút közel fél évvel ezelőtt adta, azóta pedig csak fogyatkozott a Trump-adminisztráció által Ukrajnába küldött pénz mennyisége, valamint a NED és a USAID költségvetése. Ennek eredményét láttuk Szidorenko Mandinernek adott válaszában is.

Nyitókép: Genya SAVILOV / AFP